Politika és gazdaság összefogva – egy hangon Brüsszel felé
A közép- és kelet-európai (CEE-régió) szövetségek egy erős és versenyképes erdő- és faipar érdekében tovább kívánják bővíteni és mélyíteni együttműködésüket. A május 23-án Prágában tartott közös találkozó után az iparág képviselői stratégiai irányváltást követelnek az EU éghajlat- és környezetpolitikájában. A felhasználás korlátozása helyett a fenntartható faanyag-felhasználásnak, a reziliens bioökonómiának és a gyakorlatias keretfeltételeknek kellene előtérbe kerülniük. A cél az európai faipar hosszú távú megerősítése, mint az ökológiai átalakulás és a gazdasági stabilitás kulcsfontosságú szereplője.
„Az Európai Unió stratégiai céljainak elérésének központi eleme a hatékony és versenyképes európai faipar, különösen a környezetpolitika, az innováció és a foglalkoztatás terén” – áll a nemrég elfogadott prágai nyilatkozatban. Ez az állásfoglalás egyesíti Ausztria, Lengyelország, Horvátország, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia érdekképviseleti szervezeteit. Németország is támogatja a nyilatkozatot – Európa jelentős erdőterületű és legnagyobb tűlevelű fűrészáru-termelő országát a Német Erdészeti Tanács (DFWR) és elnöke, Georg Schirmbeck képviselte.
Az aktív erdőgazdálkodás előfeltétele
Stabil kerekfa-ellátás nélkül nem létezhet működőképes erdő- és faipar. Ezt az egyszerű tényt egyre inkább megkérdőjelezik a regionális kitermelési tilalmak, ami Prágában is bírálat tárgyát képezte. „Vállalataink olyan erdőkre vannak utalva, amelyeket generációk óta fenntartható módon gazdálkodnak. [...] A faanyag biztos és stabil hozzáférése döntő fontosságú a versenyképes és működőképes értéklánc fenntartása szempontjából” – áll az állásfoglalásban. A szövetségek ezért az EU és a tagállamok egyértelmű és kötelező érvényű elkötelezettségét kérik a fenntartható erdőgazdálkodás mellett. A nagy erdőterületek kivonása egyértelmű kritikát vált ki. Különösen a kis erdőtulajdonosokat kell megvédeni a túlzott bürokráciától, és célzott eszközökkel kell ösztönözni őket az aktív gazdálkodásra, hogy jobban kihasználják a nyersanyag-potenciált.
Ezzel összefüggésben a CEE-szövetségek éles kritikát fogalmaznak meg a tervezett EU-törvénytervezetről is, amely a természet helyreállításáról szól („Nature Restoration Law”/NRL). „Az erdővédelem és a fenntartható gazdálkodás nem kizárják, hanem kiegészítik egymást” – áll a dokumentumban. Az általános használati tilalom megakadályozná az erdők klímaváltozáshoz szükséges alkalmazkodását. Ez nemcsak a nyersanyagok rendelkezésre állását korlátozná, hanem a klímacélok elérését is veszélyeztetné. A szövetségek szerint a tervezett, az NRL által előirányzott 10%-os terület védelem alá helyezése az EU faanyag-kínálatát akár 48%-kal is csökkenthetné. A fenntartható fakitermelésnek és a CO2 hosszú távú megkötésének faipari termékek esetében elsőbbséget kell élvezniük, többek között azért is, hogy az erdők dinamikus szén-dioxid-elnyelőként megmaradjanak.
A Green Deal és a faipari kezdeményezés új irányvonala
A szövetségek támogatják a Green Deal célkitűzését, miszerint 2050-re klímasemleges Európát kell létrehozni. Ugyanakkor alapvető változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a fa a körforgásos biogazdaság központi elemévé váljon. A faépítés terén is sok a lemaradás: a szövetségek szerint „szabályozási és bürokratikus akadályok” gátolják a fa, mint építőanyag széles körű használatát. A szövetségek a meglévő, részben elavult szabályok átfogó egyszerűsítését, harmonizálását és modernizálását követelik. A CEE-szövetségek készek aktívan részt venni egy gyakorlatias jogi és normatív keret kialakításában.
EUDR: kritika a végrehajtásról
„Az EU erdőirtási rendeletének (EUDR) közzététele óta, és annak 2026-ra történő elhalasztása ellenére sem történt jelentős előrelépés a gyakorlatias és jogbiztos végrehajtás irányába” – áll a prágai nyilatkozatban. Az új iránymutatások és a gyakran ismételt kérdések egyre nagyobb komplexitást és bizonytalanságot okoztak. Az ellentmondásos megfogalmazások, a jogi kötelező érvényesség hiánya és a jelentős bürokratikus terhek növelték a félreértelmezések és a jogviták kockázatát a tagállamokban.
A szövetségek követelései egyértelműek:
• Az EUDR beépítése az EU bürokratikus terhek csökkentésére irányuló omnibusz-kezdeményezésébe
• „Elhanyagolható kockázat” kiegészítő kockázati kategória bevezetése az erdőirtás szempontjából nem releváns országok vagy régiók számára. Itt az EUTR iránymutatásokhoz hasonló egyszerűsített dokumentációs kötelezettséget kell alkalmazni.
• Jogi és technikai egyértelműség, amely a KKV-k számára is gyakorlatilag megvalósítható.
• A magas kockázatú országokra való prioritásos összpontosítás
• Az első forgalomba hozatalra való összpontosítás
„Az EUDR jelenlegi formájában a túlszabályozás szimbólumává válhat a hatékony környezetpolitika helyett” – áll a nyilatkozatban. Az EUDR jelenlegi formáját ezért alapvetően át kell dolgozni, vagy – a legjobb esetben – teljesen hatályon kívül kell helyezni.
IDÉZETEK A CEE-KONFERENCIÁRÓL
„Az európai erdő- és faiparban több száz szövetség működik, és mindegyik a saját álláspontját képviseli Brüsszel előtt. A cél az, hogy közös hangon szólaljunk meg. Az eddigi út oda vezet, hogy aggályaink alig hallatszanak.”
Georg Schirmbeck, a Német Erdészeti Tanács (DFWR) elnöke
„A 2018 és 2022 között bekövetkezett hatalmas kár nem volt egyedi esemény, amely nem ismétlődhet meg.”
Róbert Marušák, erdőgazdálkodási professzor a Prágai Cseh Agrártudományi Egyetemen
„Egy lépéssel az Európai Bizottság előtt kell járnunk – csak így tudunk valódi befolyást gyakorolni. Jelenleg többnyire csak a kész jogszabály-javaslatokra reagálunk. De akkor már gyakran túl késő.”
Georg Schirmbeck, a Német Erdészeti Tanács (DFWR) elnöke
