Hogyan kezdődött a kapcsolatod a bútortervezéssel? Mikor és hogyan döntöttél úgy, hogy ezen a pályán szeretnél elindulni?
Még tanulok, így egyelőre nem döntöttem el, hogy a design melyik ágazata lesz az utam, de nem tartom lehetetlennek, hogy a bútortervezés legyen az. Már gyerekként is más volt az érdeklődésem, ha áruházba mentünk, azonnal futottam, hogy megnézhessem a különleges bútorokat, kipróbálhassam, hogyan működnek. És persze a rajzok: mikor megkértek, hogy rajzoljak valamit, vagy amit látok, rendszerint nem úgy rajzoltam le, ahogy tőlem azt várták, hanem ahogy szerintem az jobb lenne…
Mit tartasz eddig a legfontosabb szakmai tanulságnak vagy tapasztalatnak a pályád során?
Leginkább azt, hogy nem tudunk mindenkivel jót tenni. Azzal, ha meg akarunk felelni mindenkinek, lekorlátozzuk saját kreativitásunkat. Mindig lesznek olyanok, akiknek nem tetszik vagy nem értik a koncepciót, és az ilyen elvárásoknak lehetetlen megfelelni. Alkoss a saját stílusodban, örömmel, és meg fognak találni azok, akik értékelik a munkádat.
Mi az, ami előre visz a mindennapokban? Van egy konkrét cél, jövőkép, amit szem előtt tartasz a munkád során?
A célom a designban, hogy segítsek. Annyi olyan dolog van, ami szolgálhatná jobban is a felhasználókat, és vannak olyan problémák is, amikre még nincs megoldás. Ezekre a problémákra koncentrálok, és hogy hogyan tudok segíteni rajtuk.
Melyik általad tervezett/készített bútordarab áll hozzád a legközelebb, és miért?
Az alkotások számomra önálló identitással rendelkeznek, mindegyik egyedi a maga nemében, így nem is igazán tudom rangsorolni őket.
Hogyan születik meg nálad egy bútor ötlete? Mennyire indulsz ki funkcióból, formából, anyagból vagy egy érzésből?
Szeretek új szemszögből kiindulni, nem mindig a megszokott metódus a célravezető. Számomra leginkább a forma és a funkció összhangja az elsődleges, de megesik, hogy támad egy részlet kapcsán olyan gondolatom, amit egyszerűen nem tudok elengedni és teljesen átformálja az eredeti terveket. Van, hogy ez egy anyag, egy technika, vagy csak egy tetszetős ív - de ennyi épp elég ahoz, hogy minden megváltozzon.
Mennyire fontos számodra a fenntarthatóság vagy az innováció a tervezés során?
Szerintem ez a jövő, és remélem, minél többen lépnek erre az útra.
Mennyire szeretsz kísérletezni új megoldásokkal, formákkal, anyagokkal?
Izgalmasnak találom az új technikákat és eljárásokat. Van, hogy annyira megtetszik egy-egy, hogy ezekből indulok ki tervezéskor, vagy éppen már egy létező tervemre nyújt megoldást, ami addig kivitelezhetetlen vagy bonyolult lett volna.
Mesélnél röviden a kiállításon bemutatott bútorodról? Mi volt az alapötlet, milyen funkciót, hangulatot vagy történetet szerettél volna megjeleníteni?
A Book Nook kiindulási ötlete a mozgatással való funkcióváltás volt, egyik oldala pad, míg átfordítva könyvespolc. Azt szerettem volna elérni, hogy ez a kompakt kis bútor ott szolgáljon, ahol kell. A pad döntött ülése több olvasási pozícióban is kényelmes két személynek is, ezzel is ösztönözném a közös olvasást és azok kitárgyalását egyaránt. A másik oldalán pedig a felhasználó kiállíthatja és rendezheti kedvenc könyveit. Szempontom volt, hogy letisztult és egyszerű legyen, hogy tudjon illeszkedni minél több környezetbe, mégis legyen benne egy kis csavar: a pad közepét átszelő rés miatt a lebegés illúzióját kelti. Kicsi, könnyed és szerethető.
Milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt véleményed szerint ez a szakma?
Szerintem a kihívások rejtik a lehetőségeket, megtalálni magam benne és végig meg is tartani.
Mit tanácsolnál más fiatal tervezőknek, különösen lányoknak, nőknek, akik most lépnek be a szakmába vagy még csak keresik az útjukat?
Azt nem állítom, hogy egyszerű lesz, mert a jó dolgok sosem egyszerűek, de végső soron mindig megéri, mert valakinek örömet fogsz szerezni a munkáddal. Vidd bele mindig saját magad, mert rengeteg egyforma dolog van, de ha megtalálod, hogy a tiéd mitől lehet egyedülálló, tiszta lesz az utad.
